Segítség, a párom pókerezik!

Szerző: Mezősi Tamás Eszközök Betűméret növelése Betűméret csökkentése Cikk küldése e-mailben Betűméret növelése

Kedvese az utóbbi időben egyre többet tölt kaszinók mélyén, vagy az internet előtt kártyázva? Azt mondja, kinőtte a konyhaasztalt, és profi karrierről álmodik? Tanácsok pókeres pároknak.

Pókerszótár

Hal (fish) - Gyenge, amatőr játékos, balek.

A párkapcsolatok általában szeretetre, bizalomra és persze kompromisszumokra épülnek. Ha nem bízunk kedvesünk döntéseiben, ha nem vagyunk képesek megszeretni apró hibáit, munkáját vagy hobbiját, akkor bizony csak az ésszerű engedmények tarthatják hosszútávon életben a kapcsolatot.

Ez az eshetőség talán nem hangzik túl romantikusan, de ha teljesen őszinték akarunk lenni magunkhoz, beláthatjuk, hogy még a legjobban működő kapcsolatokban is szükség van néha kompromisszumokra.
Különösen, ha az egyik fél úgy dönt, tradicionális munka helyett, ezentúl a pókerből fog megélni.

Mi is a probléma a profi pókeres életmóddal?
Különös, hogy erre a kérdésre általában kétféle, egymásnak igent ellentmondó, és jellemzően szélsőséges válasz érkezik, és mindkettő gyökerében találhatunk tévhiteket.




Az egyik szemlélet szerint a póker szerencsejáték, egyfajta drog, és ahogy az utca emberével készített videó-riportunkból kiderült, már-már az emberiségre is veszélyes. Talán ezen az oldalon nincs különösebb szükség kiemelni az érvrendszer alapvető buktatóit, a lényeg, hogy a póker igenis képes hosszútávon kifizetődő, számított kockázatok mentén épített jövedelemforrássá emelkedni.

Aki ezt nem fogadja el, az vagy éppen józan esze helyett az indulataira hallgat, vagy csak rosszul magyarázták el neki az ellenkezőjét. Nincs értelme tovább erőlködni.

Egy másik, biztosan jóval szűkebb csoport szerint a póker a hagyományos állások valódi és tökéletes alternatívája, mely kaput nyit a könnyű megélhetés, a gazdagság, a csillogás világába. Ez a nézet majdnem annyira téves, könnyen lehet még kártékonyabb is, mint az előző. Viszont talán ugyanazokból, az elsősorban városi legendákból és a vizuális kultúra termékeiből fakadó tévhiteken alapul. Ha valaki elolvassa a pókerjátékosok sztereotípiájáról közölt sorozatunkat, könnyen rátalálhat a nézetek hátterében lévő féligazságok gyökereire.

Hogyan kezeljem?
Ha párunk profi játékra adja a fejét, vagy csak hanyagolni kezdi eddigi munkáját a póker miatt, könnyen lehet, hogy rossz úton jár. Természetes, hogy egy idő után - néha túl hamar is - szinte mindenkit elvarázsol ez a remek játék. Viszont megfelelő előképzettség, folyamatos tanulás nélkül, mondjuk egy nagyobb - néhány havi, vagy akár éves fizetésünknek megfelelő - nyereménye miatt, nem szabad kizárólag a kártyákat választania.

Ha úgy látjuk, hogy megfelelő, és tudatos pókertőke-kezeléssel (bankroll-menedzsment) araszol a téteken, és, hogy teljesítményéről megbízható statisztikát vezet, amelyet rendszeresen értékel is, már megnyugodhatunk. Párunk valóban munkaként tekint a pókerre, és nem csak a hirtelen jött siker, vagy a playboyok életmódjáról szőtt álmok ültetik asztalhoz.




Ez esetben a legjobb, ha mi is úgy tekintünk új jövedelemforrására, mintha munka lenne. Segítjük, támogatjuk, érdeklődünk eredményei után és megmasszírozzuk, ha nem tartottak ki a lapok. A legjobb, ha hagyjuk, hogy kiműveljen minket, feltehetően amúgy is legszívesebben a játékról beszél majd.

Így mindig képben lehetünk a családi kassza állapotát illetően, ráadásul nem szereljük le egy érdektelen "mi volt ma a hivatalban" típusú fordulattal. Párunk így minden bizonnyal valóban a "felelősségteljes szerencsejáték" útján marad, hiszen tudja, ez számára már nem a szórakozásról és az izgalomról szól.

Ha viszont kedvesünket mégsem a pókerasztalok világába teremtették, és azt vesszük észre, hogy bankrollja ingadozik, kiszámíthatatlan időközönként és gyakorisággal jár el játszani, vagy ül le a gép elé, (nem számítva a tervezett és szükséges szüneteket) valamint néha ittasan is asztalhoz ül, szólaljon meg fejünkben a vészcsengő. Párunk talán mégsem az a hideg fejű profi, mint akinek gondolja magát, és könnyen lehet, hogy tovább marad asztalnál vesztes szériák alkalmával, mint kellene.

Igyekezzünk értésére adni, a póker remek szórakozás, és jövedelemkiegészítő funkcióját is tökéletesen elláthatja, de karrierként, csak keveseknek válik be. Legyen inkább tűzoltó vagy katona, ne halakat terelő juhász!

DeluxePóker a Facebook-on

Szerző: Mezősi Tamás Eszközök Betűméret növelése Betűméret csökkentése Cikk küldése e-mailben Betűméret növelése

Értékelje a cikket: Szavazat (4.35)

Korábbi cikkek

Hozzászólások - 1 hozzászólás

Szóljon hozzá:

Név:

Kötelező

E-mail:

Kötelező, nem jelenik meg

Hozzászólás:
Milyen nap van ma?

Hozzászólások - 1 hozzászólás

kate 2011. szeptember 30. péntek, 08:54

Hivatalosan, hogyan lehet ezt kezelni? Párom pókerezik. Nincs munkahelye, állása, csak a pókerből él. Jól kezeli, jól csinálja, mert többnyire nyer, de a munkanélkülisége megszűnt, mi van a hivatalos részével? Milyen példát akar majd ezzel mutatni a jövőben gyermekeinek? Normális ez?
Én aláírom, hogy meg lehet belőle élni, de hol marad a hivatalos része? Munka mellett pókerezik "mellékállásként" az ember, az oké, mert az adózás miegymás mögötte zajlik, de ha nincs?!