A babonák alapja, hogy az emberek figyelnek, mikor valami sikerül, de elfordulnak, mikor nem? Vajon ez a pókerasztal mellett is így működik?
The root of all superstition is that men observe when a thing hits, but not when it misses. A fenti mondat is bizonyítja, hogy néha az élet egészen távoli területeiről és váratlan időszakaiból valóságos póker-bölcsességek kerülhetnek elő.
A fordítás persze nem tökéletes, az üzenet mégis világos: ha valami szerencsésen sikerül, hajlamosak vagyunk különös jelentőséget, akár természetfeletti erőt tulajdonítani pontosan ugyanazon részleteknek, melyek ellenkező eredmény esetén, könnyen a feledés homályába merülnek .
Sir Francis az asztalra csap
A gyakran emlegetett mondat a 16-17. század egyik kiemelkedő angol filozófusától, Sir Francis Bacon-től származik. Feltehetően szúrta már a szemét a különböző babonákba, és a természetfelettibe vetett általános vakhit, hát nem állta meg szó nélkül.
A különös véletlenek hátterében megmagyarázhatatlan erőket kutatók rendszerint egy tőről fakadnak a mindenáron sorszerű összefüggéseket kereső, vagy az előre elrendeltetettség gondolata mellett kardoskodó fatalistákkal, akik a szabad akarat felelősségteljes terhét, a determinalista felfogás rabigájára cserélik. Legalábbis valahogy így okoskodhatott Sir Francis, mikor úgy döntött, közérthető mondattá gyúrja ellenszenvét, ha másért nem, az utókor elgondolkodtatására.
A dolog hátterében persze valóban a felelősség hárításának ösztöne lehet, hiszen amúgy is teljesen természetes emberi eljárás a számunkra sikeres fordulatok elkönyvelése, és a melléfogások szőnyeg alá söprése. A kényelmetlen, kínos vagy csak kellemetlen események hárítása már-már szükségszerű velejárója mindennapi védekező mechanizmusunknak. Egyes helyzetekben már csak gyakorlati okokból is célravezetőbb a tanulságkeresés és a hibáztatás lépcsőfokait átugorva, egy másik "emeletről" figyelni a szerencsétlen történéseket.
